Az utobbi ket napot a termeszet lagy olen toltottuk, nagyszeruen! Santa Elena kornyeken rengeteg felhoerdo van (mar, ha van ilyen magyar szo, mert a Google csak nehany talalatot adott ra), ahol mindenfele tevekenyseget lehet uzni. Ebbol mi tegnapelott a fuggohid setalast es a lombkorona turat valasztottuk, es nagyon jol dontottunk. A hotelben reggeliztunk, es maris jott ertunk a transzfer, ami elvitt minket a fuggohidakhoz. Ezek a felhoerdo nem nemzeti park reszen vannak, van amelyik rovidebb, a leghosszabb viszont 150 meter hosszu volt. Ezeken es az oket osszekoto turautvonalakon setalva az ember lathatja az aljnovenyzetet es a lombkoronat is. Lattunk sok viragot, indakat, fakat teljesen benove mohaval, rengeteg olyan novenyt, amit otthon cserepbe feltve nevelgetunk a szobaban. Na, de itt ezek tobb meteresre, sot egeszen magas fa mereture is megnonek am! Ha tudnam a nevuket leirnam, de sajnos nem vagyok egy nagy kertesz...
Itt elsetalgattunk vagy ket orat, rengeteget fenykepeztunk, szokas szerint, igy a normalisan 1 es 1/4 oras utat sikerult 2 ora alatt megtenni, es a vegen meg siettunk is, hogy elerjuk a transzfert visszafele. Mivel a setalas sok energiat vett ki belolunk, el is mentunk ebedelni, bar meg nem is volt del :-) Egy helyi kioszkba ultunk be, aminek csak egy pultja volt magas szekekkel, es latni lehetett, mi a menu. Neztek is a helyiek, hogy mit keresunk mi ott, de a delutani programunk miatt nem akartunk rendes nagy ebedet enni, nehogy a canopy turan veletlenul valami gixer legyen.
Ugyanis a canopy, alias lombkorona tura abbol all, hogy valtozo magassagban, de nehol nagyon magasan a foldtol drotok vannak felfuggesztve a fak koze, es ezeken kell csuszkalni, ugy hogy hevedereken log az ember, ulo pozicioban, a kezevel egyensulyoz es fekez a palya vegen. Gondolhatjatok, hogy oda voltam erte. Csinaltam mar ilyet, de csak rovidet, ha jol emlekszem a leghosszabb 4 csuszasbol allt. Na, ez meg 12-bol. Voltak rovid szakaszok, 10-20 meterrel a fold folott a lombkoronaban, de ami a legjobb volt, hogy 4X egy jo mely (kb. 100-150 meter) volgy folott csusztunk at, ahonnan latni lehetett a kornyezo oserdovel boritott hegyeket. Felelmetes, de egyben csodalatos volt. Az elso ilyen hosszabb csuszas alkalmaval pusztan viccbol, osszekotozve kellett csuszni, en a Gosiaval egyutt csusztam, es nagyon feltem, mert en voltam felelos a fekezesert, nem magam, inkabb utitarsnom miatt. De minden rendben ment termeszetesen :-) Utana meg ketszer atcsusztunk ezen a kb. 6-700 meter hosszu droton, utana pedig kovetkezett ket meglepetes - a rappel es a tarzan swing. A rapel abbol allt, hogy kb. 50 metert nagyon gyorsan leengedtek minket egy magas fa tetejerol, a tarzan swing pedig azt jelentette, hogy egy platformrol kvazi leloktek minket, amitol ide-oda lengedeztunk kb. 20 meter magasan. Ez a masodik egyszeruen zsenialis volt, rogton vissza is mentem volna repetazni!Az utolso csuszast en superman modban valasztottam, ez ugy nezett, ki, hogy azt a kb. 600 metert hassal lefele felfuggesztve kitart karokkal tettem meg. Ugy nezhettem ki, mint amikor a sasok kitart szarnyakkal lengedeznek a magasban, es hat tenyleg olyan erzes volt, mintha repulnek! Foleg, mivel ez az utolso palya ugy volt kialakitva, hogy fekezni sem kellett, nem volt mas dolgom, mint a kilatasban gyonyorkodni!
Tegnap koran reggel keltunk, mert fel hetre jott ertunk a minibusz, hogy elvigyen minket a Santa Elena nemzeti partkba, ahol igazi felhoerdot lattunk. A vicces az, hogy az a nagyon koran kb. 20 perccel a szokasos negyed hetes felkelesem elott volt, de ugy ereztem, hogy most aztan meg 2-3 orat tudnek aludni, persze ugysem ment volna. Szerencsere mire odaertunk a NP-hez, mar egeszen magunkhoz tertunk. Csatlakozott hozzank turavezetonk, David, aki nagyon sok erdekeset mondott a dzsungelrol, es ugy altalaban CR-rol. Eloszor megneztuk a kolibriket, akik nagyon aranyosak, de lehetetlen oket lefenykepezni, mert nagyon gyorsak. Utana setaltunk az oserdoben kb. 2.5 orat. Eloszor meg atsutott a nap a fak koronajan, de aztan lassan beszivarogtak a felhok, ettol nagyon misztikus, mesebeli hangulat tamadt. Minden nagyon nedves volt, de szerencsere nem volt nagy sar, igy siman vegig tudtunk menni az osvenyeken. Errefele a 60-70 evekben meg irtottak az erdot, mivel fogalmuk sem volt akkoriban az okologiarol, viszont termotalajra szukseguk volt a mezogazdasaghoz. Aztan a 70-es evek vegen ez megvaltozott, es elkezdtek visszatelelpiteni az erdoket. Igy aztan van kb. 20-30% igazi tobb szaz eves "elsodleges" dzsungel, a tobbi meg masodlagos, de igazan csak az latja a kulonbseget, aki szakerto.
Miutan visszajottunk az oserdobol, elmentunk a ranario-ba, ahol mindenfele bekakat tartanak. Nappal a bekak alszanak altalaban, igy nehez oket megtalalni az uvegkalickajukban, de egy nagyon aranyos kiscsaj segitsegunkre volt. Altalaban nagyon picik voltak, de nagyon edesek, nemelyik mintha muanyagbol lett volna. A kedvencunk a farmernadragos volt, aki felul piros, alul meg kek volt. A ranario mellett volt meg egy lepkehaz is, ott nagyon szep pillangokat lattunk, koztuk a minden szuveniren megtalalhato kb. 20 centis, kek szarnyu akarhogyishivjak lepket. Ott repkedtek korulottunk, nagyon tetszett!
Delutan folytattuk ismerkedesunket a termeszettel es elmentunk egy kaveultetvenyre, ahol a csaladbol az egyik fiatal srac, Diego, vegigvezetett minket az ultetvenyen. A srac annyira nem nezett ki ticonak (costa ricainak), hogy most mar egy kis szinnel en is jobban annak nezek ki :-) Mondjuk az ocsikeje mar helyi vonasokkal rendelkezett, gondolom Diegon a konkvistadorok genjei utkoztek ki. Egyebkent nagyon erdekes dolgokat mondott, legalabb is helyretette azokat a dolgokat, amiket eddig csak ugy sejtettem. Pl. megtudtam, hogy minel magasabban terem a kave (marmint minel magasabb hegyen), annal kevesebb a koffeintartalma, illetve hogy a kevesbe porkolt kavenak nem olyan intenziv az ize, de nagu a koffein tartalma, az erosen porkoltnel meg forditva. A koffeinmentes meg ugy keszul, hogy addig porkolik, mig eltunik belole az osszes koffein. Igaz, ilyen galadsagot itt CR-ben nem csinalnak, csak europaban, es utana onnan hozzak vissza. Es megerositette azt, hogy az itteniek tenyleg a legrosszabb minosegu kavet isszak, mert a jo minosegu megy exportra. A kaveszureteles egyebkent nagyon nehez munka ezert a ticok nem is hajlandoak csinalni, Nicaraguabol jonnek vendegmunkasok, akik legtobbszor az esos evszakban napi 8-10 orat dolgoznak, kb. napi 20 dollarert. Ezutan leszedik a kave piros hejat, szaritjak, leszedik a maradek belso hejat, szortirozzak forma szerint, vegul megporkolik, es mehet is eladasra.Megneztuk meg, hogy keszul a cukornad szirup, es a cukornad palinka, es csinalhattunk magunknak edesseget a frissen keszult cukornad melaszbol, nagyon jol sikerult!
Este meg visszamentunk a bekainkhoz, mivel ok sotetben kezdenek el elni. Kaptunk zseblampat, azzal keresgettuk oket a sotetben, eleg nagy sikerrel, csak egyet nem talaltunk meg a kb. 15 fajtabol. Vicces modon a legnagyobbat. De segitsegunkre siettek a ranarioban dolgozok, es kb. a terem masik vegebol az egyik srac a zseblampajat rairanyitott egyenesen a bekara, aki az uvegfalon pihengetett. Azt hiszem egy kicsit ismerhetik oket...Most itt reggel het ora van, 8-ra jon ertunk a busz, ami elvisz minket La Fortunaba, ahol vulkant nezni, olyat ami aktiv, es allandoan jon belole a lava! Remelem nem most keszul egy komolyabb kitoresre! :-)
